Pletyka

     Igazán ideje már így, a félév vége felé, hogy előbújjon pletykás énem a disztingvált mesélő mögül. Eszem ágában sincs senkit kompromittálni: nem fogok nyilvánosságra hozni neveket. De vétek lenne nem beszámolni a félév két leghírhedtebb esetéről.
     Az első nagy attrakcióra Valentin-napon került sor, amikor is szerelmes és egyéb üdvözlő leveleket lehetett bedobálni egy dobozba, amiket két diák kézbesített a címzetteknek. Hogy, hogy nem, az igen jóképű, nős és három gyereket nevelő angolirodalom-tanár is kapott egy névtelen levelet, melyben a szerző nem rejtette véka alá szándékait: "You're so good, I need your muscles". Az amúgy vékony testalkatú tanár vette a lapot, kitűzte a levelet az iskolai hirdetőtáblára, sőt, lefényképezte, és a Facebook-adatlapjára is posztolta. Megindult a nyomozás a tettes után, aki minden erkölcsi szabályt felrúgva szemet vetett egy tanárra; a tanári kar hetekig várt, míg végre információhoz jutott. Persze néhányan tudtuk, hogy az elkövető egy külföldi diák - a dánok a nyílt színen nem hajtanak a tanárokra -, sőt, egy magyar, akinek latin temperamentuma bombaként robbant a mérsékelt Dániában. A nevet végül kiszivárogtatta valaki - nem titok, amit több ember tud -, és a honfitársnőnek rá kellett jönnie, nem mindenhol dicsőség az érzékiség, pláne, ha nem tudják kordában tartani. Pár hét alatt elcsitult a szenzáció, bár ahogy egy kollégája beszámolt nekünk, az angolirodalom-tanár másfél hónappal később is meg volt győződve róla (talán most is), hogy a magyar kollegina jövendő férjét és gyermekei apját látja benne; kissé elrugaszkodott a levél szövegétől, amikor tartalomelemezte. A magyar kollegina az izgatás vádpontja mellé egy jó cselekedetet is strigulázhat: úgy hallottuk, a levéllel feltornázta a tanár egyébként alacsony önértékelését.
      A másik szaftos eset Berlinben érte el tetőpontját, bár fokozatosan íveltek fel az előzmények. Volt köztünk egy leszbikus litván lány (már hazament ő is), akiről több hónap után derült ki, hogy a lányokhoz vonzódik, amikor pár nappal a berlini út előtt, az outdoor osztály norvégiai kirándulásán elcsábított egy dán lányt (akkor koronázta siker csábítási kísérleteit). A tanári kar is hamar tudomást szerzett az ügyről az outdoor tanártól - a közös hálózsákot és a nagy intimitást nehéz lett volna nem észrevenni -, a kísérők csipkelődtek is a buszon Berlin felé. Ez ugyan nem feltétlenül befolyásolta volna a románcot, inkább az kavart port, hogy a litván lányhoz Berlinben csatlakozott az ottani barátnője. Beköltözött a hotelbe, sőt a szobába is, de litván barátnőnk nem jött zavarba, összetolt két ágyat, egyik oldalára betelepítette a berlini barátnőt, a másik oldalára a dán lányt, így élvezték az édes hármast, némiképp rontva a hotelszobában lakó másik három diák komfortérzetét. Az édes hármas nem bomlott fel a berlini út végével, a berlini barátnő ugyanis velünk utazott Bjerringbróba, és a népfőiskola vendégszeretetét élvezte, amíg haza nem indultak a litván kolléganővel. A dán lány, mondjuk úgy, alkalmazkodott a körülményekhez, viselte, amit a sors rámért - a szerelmet nem lehet befejezni, csak mert fáj, mert második helyre szorultunk, vagy a szájára vett a népfőiskola.

     Érdekes barátságok alakultak a népfőiskolán, amik kibomlásukban olyan természetesek voltak, hogy csak az utóbbi időben vettem észre rendkívüliségüket. Egy félig koszovói, félig görög diák és két szerb srác között, akik hónapokig dolgoznak itt a Grundfosnak, és laknak a népfőiskolán, mellesleg jó barátai minden magyarnak is.  Kérdeztem az egyik szerbet, hogy van ez, marja egymást Szerbia és Koszovó, ők meg ilyen jó haverok itt (például a koszovói fiú teljesen kiakadt azon, amikor az ügyeletes tanár kitiltotta a szerb fiúkat a Café Farmorból, mondván, csak diákok léphetnek be, hogy milyen bánásmód ez). Nem az számít, hogy valaki szerb, koszovói, albán, akinek helyén a szíve, az barát, válaszolta a szerb fiú.
     Aszerint, amit a médiából hallok, véres vitáknak kéne zajlania magyar-szerb és szerb-koszovói fronton, ehelyett inkább baráti iszogatások zajlanak. Nagy igazság: a valós helyzetről csak mindenki maga győződhet meg, minden más forrásból érkező információ csak - pletyka.